2016

Ez az év annyira átkozottul szar volt, hogy megkímélném magam még attól is, hogy végig tekintek rajta, mert eszem ágában sincs felidézni egyetlen momentumát sem...
És hogy 'méltó' legyen a befejezés is, nyilván egy hete lebetegedtem, és geci rosszul vagyok, ami miatt meg úgy összevesztünk Katonával, hogy két napja nem beszélünk...

(Egyébként hazudok, mert tegnap amikor ettünk, megkérdezte, hogy miért a konyhában eszek, akkor mondtam neki, hogy azért mert a cselédnek ott a helye.... És ma amikor Süti félre nyelt és egy órán keresztül (!!!) fulladt és hányt felváltva, akkor szóltam hogy hozzon vizet, törlőkendőt vagy valami ilyesmi...)

Szóval 'kedves' 2016, takarodj a picsába, köszi de elég volt belőled!

De amúgy nektek azért boldog új évet!  :)

Kincsesláda

Tudnék írni a négy napja tartó migrénemről, vagy arról, hogy szerintem vakbélgyulladásom lesz, de ehelyett inkább elmesélem, hogy kettő doki is nagyon megdicsérte Sütit, hogy milyen jól van, és hogy nem tudják, hogy mit csinálunk vele, de folytassuk <3, meg hogy olyanok vannak, hogy becsomagolhatom a helikoptert, vagy még játszol vele?  :) és, hogy itt vágd el a papírt, támpont a hópihe közepe :D

(és ha legalább egy nagyon kicsit elengedem azt ami rossz, akár még jó is lehet)

Receptre!

Mindenkinek, akinek rossz napja volt!!!!!  Tessék megnézni!!!!!!  :)

(ennek cukibb az miiii???? :) )

https://www.instagram.com/p/BOGsxLahukT/

Ja, béna vagyok, telefonról csak így tudom belinkelni, lépjünk túl, és tényleg tessék megnézni!!!!!!!

Nem fér bele a kurva helikopter a kurva dobozba...

Még mindig nem tudom mit fogok főzni karácsonykor, viszont legalább már nem is érdekel....

(a gesztenyét én nem szeretem, a halat meg Katona... Pedig a lazacot nagyon imádom, bár elkészíteni még egyszer sem sikerült faszára, de a másé mindig nagyon finom)

Szóval nekem ma így elegem lett... Reggel hívott a nővérem, hogy azt mondja én vagyok a nagynénik szégyene (!!!), és még én akartam keresztszülő lenni (nem), mert elfelejtettem az unokahug korcsolya bemutatóját...

Ez így kávé előtt kicsit durva volt, de ahogy be bootolt a rendszer, kapcsoltam, hogy aha, ja múlt héten beszéltünk róla, hogy majd (!!!) lesz bemutató, de konkrét időpont kurva biztos, hogy nem lett nekem mondva, és akkor visszakérdezek, hogy most akkor mikor volt a bemutató?  Hát nem volt, hanem ma délben lesz... (jelezném reggel nyolc van...).

És akkor megsértődik amikor kiröhögöm... Mondtam neki, hogy elég sok mindent el tudok felejteni, de az még nekem se megy, hogy azt is, amiről nem is tudok, másrészt talán ezt kellett volna mondani, hogy figyelj hugi, ma délben lesz, el tudsz/akarsz jönni? És nem nekem esni, hogy én vagyok a világ szégyene...

És persze elmentem, ha már ilyen szépen hívtak, és amúgy tök jó is volt, mondjuk akkor kezdett el kifejezetten tetszeni, amikor meguntam, hogy folyamatosan nyomja a tesóm a ''szar nagynéni vagy'' dumát, és átmentem a pálya másik felére, és onnét integettem a kis szarosnak, aki ahányszor eljött előttem kiabált, hogy nééézd Ediiii!!!

Hazafelé össze vásároltam annyi szart, amennyit csak elbírtam, ittam egy kávét, sírtam egy rövidet, aztán nekiálltam takarítani és akkor közbe kattogott az agyam az elmúlt heteken, hogy mennyi~mennyi pofon volt, és akkor megint sírtam, és nem, nem, nem akarok velük karácsonyozni....

És akkor levezetésként neki állok ajándékot csomagolni, és nem fér bele a kurva helikopter a kurva dobozba, érted?

Inkább elmegyünk most Sütivel (világgá) sétálni...

Főzzünk!

Na csajok, csacsogjon a szátok, ki mit főz karácsonykor! :)

Mert nekem konkrétan semmi ötletem nincs...... a nálunk örök kacsa~hal~töltöttkáposzta kört a család letudja, ezért nálam csak villogó kérdőjelek vannak, szóval nem titkoltan próbálnék ötleteket szerezni, akár valami tök ujjat kipróbálni, és tök szívesen venném ha megírnátok, hogy nálatok mi lesz a menü!  :)

Édes~savanyú

Egyébként egy nagyon tökéletes hétvégét sikerült összehozni, már~már nyálasan tökéletes volt!

Pénteken egész időben ért haza Katona, így együtt főztünk, tök ügyesen a kezem alá dolgozott, és közben megbeszéltük kinek milyen (szar) hete volt, kaja után nyilván jól kidőltünk, Süti hol rajta aludt, hol rajtam, elég cukik voltunk na!
Aztán este együtt mentünk le sétálni, és a hidegre való tekintettel ittunk egy forraltbort, aztán már csak elvoltunk a legpuhább pléd alatt, és sokat~sokat beszéltünk mindenről.

Szombaton megvettük a gyerekeknek az ajándékokat, mondjuk kábé az összes hajam kihullott, amikor már két órája mentünk körbe~körbe és semmi szépet és/vagy értelmeset nem láttunk, utána enyhe nyomásra beugrottunk a nővéremékhez.

Aztán vasárnap jött a savanyú rész, amikor képeket mutatott messengerből, amit a tesója küldött a gyerekekről, ahogy épp bontják ki a mi Mikulásunk ajándékát, és akkor ahogy vissza lépett a képektől, elcsíptem a beszélgetésükből egy~két félmondatot, ami iszonyatosan rosszul esett, (a tesója mondatai) és persze rohadt rosszul játszottam, hogy nem láttam semmit, és akkor ezt is jól átbeszéltünk, és hát elég büszke vagyok magunkra, mert nagyon felnőttesen rágtuk át, egyikőnk se kapta fel a fost, mindenki kimondta amit gondolt és bár kényes a téma, nem ugrottunk egymásnak.
Szóval akár meg is nyugodhattam volna, de amikor este visszament, viszketett a tenyerem, hogy írjak a tesójának egy üzenetet, de megbeszéltem magammal, hogy nem fogok magyarázkodni... Ettől függetlenül szarul esik, de lehet, hogy nem kell mindig mindent tisztázni... ??

Mostantól

Mostantól van az, hogy zene nélkül a fülemben nem vagyok hajlandó idén már emberek közé menni...

(adok magamnak még egy hetet, akkor szerintem már zenével sem.. )

Szörnyű!

SzabadságON!

A hétfői pihenőnap olyan jól sikerült, hogy még tegnap sem sikerült nekiállni semminek...

Na de aztán ma bepótoltam mindent, rendet raktam a szekrényemben, a 'nincs egy kurva göncöm se' potom három óráig pakolásztam, utána kitakarítottam a teknősöket (nyilván kétszer fél perc alatt tele is szarták az akváriumot :) ), megfürdettem Sütit, azt hiszem mára kihúzott a barátságfüzetéből, és még mindig nem volt vége, futás át Papához függönyt mosni ~vasalni~vissza venni, az ablakokat nem engedte megpucolni, mert kihűtöm a lakást :), mondjuk annyira nem bántam, mert el is fogyott a lendület!

És akkor holnap ugyanez itthon...
Végülis arra teljesen jó ez a szabi, hogy elfáradjak :) Tök ügyes vagyok szerintem!

Elvárás...

Ennek a hétnek amúgy a lelki béke, és a teljes chill lenne a feladata, rajta is vagyok esküszöm, de nehéz...

Mert per pillanat ott tartunk, hogy a legvonzóbb lehetőség a karácsonyi őrület ügyben az, hogy Katona családjának azt mondjuk, hogy nem jöhet haza*, az enyémeknek meg azt, hogy Katona családjához megyünk, közben meg itthon leszünk édes hármasban...

*egyébként még nem tudjuk

Na szóval!

Ott hagytam abba, hogy hurrá péntek, hát kicsit bővebben hurrá~hurrá péntek. Merthogy nagyon fáradt vagyok, és a héten szabin leszek, és én vagyok az (a hülye), aki nem nagyon szeret szabin lenni, de most nagyon kell... Elfáradtam most úgy nagyjából mindenbe, a négy hónapja tartó ideges orvostól orvosig futásba, az aggódásba, a sírásba, az egyedüllétbe, Katona hiányába, a családomba, és most a munkában is.

És végre úgy érzem, hogy jól fog esni. Vannak nagy tervek a hétre, nem vagyok naiv, tudom, hogy mindent úgysem húzok ki a listáról, de elég motivált vagyok ahhoz, hogy sokmindent mégis.
Mondjuk kapásból úgy kezdek, hogy mára adtam magamnak egy szabadnapot, mert ki kell pihenni a hétvégét :)
Egy~két szart leszámítva, jó volt, csak rövid, de volt forraltborozás, névnapozás, nevetés, jól eső hátradőlés, szerelmezés stb.

És most próbálom félre tenni, hogy mindkettőnk családja megint sikeresen bele rondított a dolgokba, az enyémeken lassan már meg sem lepődök, az övéi mondjuk az újdonság erejével csapódtak be, az élet szép, próbálok finom lenni, és nőies, de nem félek kinyitni a szám.

De hogy pont ez ennek a hétnek a lényege, hogy engedjem el, szú~szá, szóval hess~hess negatív, antiszoc gondolatok!

Éljen a péntek!

Tök fáradt vagyok.... Hát most így ennyire futja!