Illene egy kicsit izgulnom, nem?

Délben kezdek az új helyen, és baszki semmi izgulás!

(oké, talán azon egy kicsit, hogy ki tudok e majd menni bagózni)

Hétvégén tök okosan félre raktam a dolgot, tegnap meg még futottam egy kört dokihoz, meg egy utolsót papírozni, gondoltam majd reggel jön az egészséges drukk meg izgulás... Hát... ööö...nem...

Most vagy az van, hogy felnőttem, és az eszemmel tudom, hogy nincs miért izgulni, nem vagyok hülyelány, és gyorsan bele fogok jönni és hamar megszokom, vagy kiégtem (a gecibe), mindenesetre fura!

De hát akkor maradjon így, és hát no para!

Béna!

Azért valahol mélyen sejti az ember lánya, hogy nem lesz annak jó vége, ha egy bögre kávét tesz az ágyra...

A heti mérleg azért pozitív

Mert volt sok szar, és meg kellett állapítanom, hogy öregszem, mert nem bírok én ennyi dologgal egyszerre, régen meg simán kihívás volt egy ilyen hét... Hát most ez van, meg azért sok~sok jó dolog is!

Nevettem a héten sokat és ez jó, kaptam barkát, meg új párologtatót, ettünk a piacon sült kolbászt, amitől ugyan két órán keresztül voltam rosszul, de még így is simán megérte, és volt olyan menstruációs görcsöm is ezzel párhuzamosan,  hogy röhögve mondtam Katonának, hogy csak etess és szeress (vagy lőjj le) és kaptam meleg párnát a hasamra meg szeretgetést. Jók voltunk a héten együtt, és ez jó!
Tegnap összegyűlt a család nálunk és az is jó volt, be sem állt a szánk.

És hétvégére elengedtem a meló, régi meló~új meló dolgot is, majd holnap izgulok... Bár ahogy most vagyok, nem hiszem!

És tényleg sok volt ez a hét, és voltak pofonok, meg csalódások, de kurva büszke vagyok arra, hogy magamhoz képest tök jól viseltem, kezdek felnőni talán...

Gyors helyzetjelentés

Aztán a többit később mert...  Mert most nem megy...

Vasárnap Katona megjött, és öröm van és boldogság, a nagy beszélgetés meg elmaradt, vagy talán csak hallgatólagosan elnapoltuk, mindenesetre olyan jó most minden, hogy kár lenne ebbe bele rondítani.

Hétfő állásinterjú, én igazán nem sokon voltam, mégis tök jó vo  lt, mosolyogva jöttem ki, úgy éreztem megvettem őket kilóra. Jó hát nem nagy karrier semmi extra ez a munka és pont ez benne az extra!  Szóval értitek!  És tök köszönöm a drukkolást mindenkinek!

Kedden a területi képviselő olyan cirkuszt rendezett, hogy szívem szerint megtéptem volna.

Szerdán vártuk az igazgatót, hogy tisztázzuk le a helyzetet, nem jött, sík idegek voltunk.

Ma meg már csak annyi történt, hogy tök ártatlanul bementem dolgozni, aztán egyszer csak hívtak, hogy enyém az állás, és akkor így wtf, mert hétfőN kezdeni kellene... Balhé ~balhé hátán, nekem ugrott a boltvezető amit igazából nem is értek, hetek óta erről beszél ez a hat ember, hogy felállunk és elmegyünk, most meg én vagyok a geci... Aztán nyilván a területi képviselő is nekem esett, és nálam itt veszett el végleg a kontrol, tét nélkül elmondtam amit akartam, háromszor kúrta rám a telefont, negyedszerre már nem voltam hajlandó vele beszélni. .. Végig bőgtem a szakot... És holnap még egy utolsót.

Katona tudta mi kell nekem, elvitt vacsorázni kaptam vörösbort, most meg ágyba parancsolt!

Nem ilyen egyszerű a helyzet de most csak ennyit van erőm írni!

Van itt kérem minden!!!

Telefon, hogy állásinterjú, telefon, hogy jön haza az én Katonám!!!

Hát mi ez ha nem az én napom!?

(mondjuk rohadtul bele kell húznom, mert még most főzők, nyilván meleg vacsival várom meg minden, de kábé húsz perce értem haza és mindjárt itt lesz!!)

Wiiii!!!

Na ki megy holnap állásinterjúra???!!!

Kezeket csuriba drágáim!

A pihenésről!!!

Tegnap szó szerint úgy ájultam be az ágyba, fél nyolckor én már aludtam...
(akkora party arc vagyok, hogy amikor tess felvetette, hogy átjönnek kisunokahúggal csajos estét tartani, lelkiismike furka nélkül mondtam nemet, ahogy Gé~nek is, amikor beszélgetős~társasozós~borozgatós estére hívtak át)

Cserébe reggel úgy keltem, mint aki újjá született, neki is estem a lakásnak és potom négy óra alatt olyan rendet vágtam, hogy öröm körül nézni úgy csillog villog minden (jó, a tusoló nem).
Húztam illatos ágyneműt, és vissza került az ominózus függöny is a helyére. (eléggé megkönnyebbültem amikor láttam, hogy észre sem lehet venni azt a húsz centit!!! Zseni vagyok na!!! Oké R nagyobb zseni, mert hiába találom ki a tutit, ha nem tudok varrni)
Délután már csak pihengetés volt, átmentünk a Zebbel Papához, most meg beizzitottam a zöldtea illóolajam utolsó pár cseppjét, bámulom a semmit a tévében.
És mivel holnap is csak délutánra megyek, reggel tudok még sokáig aludni, hajat mosni, bevásárolni, és még pár helyre elküldeni az önéletrajzom!
Aztán neki futok a következő hétnek, és várom haza az én Katonám...

A Mama mindig azt mondta

hogy nincs az a baj, amin egy meleg fürdő és egy nagy alvás ne segítene!
És a Mama egy okos nő volt!

Mondjuk ilyen a brazil népmesékben sincs...

Szóval ugye volt az, hogy hat napozás, veszekedés, hogy képviselő ordítás közepette elrohan, hogy másnap felmondás asztalra lerakása az egész csapattól, aztán vártuk ezt a ribancot, nem mert jönni, kaptunk egy sms~t, hogy akkor nem márciustől él a buli, hanem hétfőtől, válasz sms, hogy várjuk sok szeretettel egy kis beszélgetésre, nem mert jönni, ma a boltvezető felhívta, hogy mégiscsak ide kellene jönnie, mert úgy néz ki nem lesz aki a boltot kinyissa, kétségbeesés, sírás, új munkarend sztornó.

Ez így röviden még emészthető, de mindenki teljesen ki készült a történetbe!

Most meg megyek sétálni a Zebbel mert csodaszépen süt a nap! 

Feel like...

Úgy érzem magam, mint akinek megverték a lelkét...

Én, ha újra megszületnék biztos Rock and roll sztár lennék

Megírta az egész csapat a felmondását... Holnap jön a területi képviselő, megmondjuk, hogy nem vállaljuk a hat napozást.... Aztán ha nem áll az alku :) , akkor oda vágjuk az asztalra.

...az a baj, hogy nem viccelünk!

Óóófaszom!!!

Hát a mai nap az meg ilyen is volt, meg olyan is, de leginkább semmilyen!

Az úgy kezdődött, hogy meglátogatott minket a területi képviselőNk, kettő és fél perc alatt leordította a fejünket (hogy miért, az igazából azóta sem derült ki), aztán beközölte, hogy egy órával korábban kezdődik márciustól a munkaidőnk (na ne szórakozz, reggelesbe hajnal négyre járunk most!!!), továbbá heti hat napot kell(ene) dolgozni, mindezt természetesen ugyanazért a pénzért (nem írok összeget, úgysem hinnéd el)

Hát, így konkrétan sokkot kapott a csapat mert körülbelül három percig nem bírt senki megszólalni, belőlem is csak ennyi idő után szakadt ki egy 'te hülye vagy? ' kérdés... Mármint hogy elsőre, mert aztán már nem volt megállj, belőlem kibukott a fos.
Ugye emlékszünk, ez a képviselő az a képviselő aki átbaszott egy másik boltba, hogy segítsek az újaknak, aztán kiderült, hogy a hátam mögött be akart rakni állandóra, aki amikor hajnal félötkor felhívtam, hogy ezt mégis hogy a náthás picsába gondolta, akkor megfenyegetett (!!!) hogy márciusban le jár a szerződésem... Na hát azóta nem szóltunk egymáshoz köszönésen kívül, hát akkor most bepótoltuk a kommunikációt, mondtam ami a számra jött!!!  (vállalható stílusban, bár nem érdemelte meg). Aztán becsatlakoztak a csajok is, kápé megmondtuk, hogy akkor hatból hatan állunk fel egyszerre oszt csá!!!

Hát erre szoktam mondani, hogy én nem hülyeségeket csinálok, hanem bátorságpróbát tartok. Nyilván ezek után nem kérdés hogy kapok e márciusban szerződést, nyilván az sem kérdés, hogy akarok e én itt dolgozni! (kezeket csuriba, délután négy helyre jelentkeztem, az egyik helyre tavaly hívtak, de akkor mentem át ide, nem akartam egy héten belül a harmadik helyen dolgozni, szóval remélem ez oké lesz, de kétségbeesve nem vagyok, mert ekkora fizus állást bármikor találok)

A mindenféle iskolai végzettségem, papírOM, nyelvvizsgám, tanfolyamom, továbbképzésem meg röhög a cipős dobozban ahol tartom őket... Mert annodomine nem így indult ám ez az én életem, nagyon menő helyen nagyon menő állásom volt, akkoriban a mostani fizetésem duplájáért, és félreértés ne essen, nem sírom én ezt vissza, iszonyat boldogtalan voltam tőle, és én mondtam azt, hogy rock and roll, és azóta sem bántam meg egy percig se!  Azt a kurva sok időt amit a tanulásra fordítottam, meg a kurva megfelelésre, NNna, azt sajnálom!

És elnézést a stílusért, de ez az én játszóterem, és ha így jön ki, akkor így jön ki!

Hangosanröhög!

Tegnap ugye átjött R, és ha már itt volt, elvitte a függönyt, tudjátok, amit ki égettem. (nem én voltam, akkor is a hülye szél a hibás).

Mutatom neki hol van a lik, (jobb oldalt, a szélétől kábé húsz centi, az aljától meg kábé harminc) és hát ugye nagy okosan ki találtam ha az oldaláról lekapjuk azt a húsz centit, és nem ráncolOM annyira össze, Katonának fel sem tűnik. (hát pasiból van a rózsám na)

Azt mondja R, nem lenne egyszerűbb az aljából le vágni?  (rövidebb részt kellene szegni)
Erre én:
~azért ennyire mégsem hülye..!!!

Könnyesre röhögtük magunkat :)

Pedig én a hétfőket nem is szeretem!

De azt leszámítva, hogy valaki most már kurvára elzárhatná az eső felhőket, tök kis pozitív voltam/vagyok ma. (gyorsan leírom, hogy holnap legyen mire emlékeztetni magam)
Köszönhetem ezt részben a hétvégének is, mert annak ellenére, hogy minden porciakám csak pihenni vágyott, tök mozgalmas volt.
Voltam kisunokahug fellépésén, hát meg kell zabálni, ahogy szedi a kis lábait, meg ahogy mondja, hogy ha fent lesz a színpadon, akkor mindenki őt fogja ám nézni, és mindenki neki fog ám tapsolni... Formációban táncoltak...hát nem is értem kire hasonlít ez a gyerek, de valakire nagyon emlékeztet :)
Aztán elmentünk családilag kajálni, amitől pár éve még a hideg rázott... Most meg ott ültünk egy asztalnál és megint jó volt, ahogy ránk néztem megint egy családot láttam (tudom~tudom tök gáz, mármint hogy volt ez másképp is), és ilyen azóta nem volt mióta Mama meghalt... Nnna!!!  Szóval jó volt!

Aztán annyira sikeresen elkapott a hangulat, hogy később egyedül folytattam a bulikázást, hát na olyan durván nyomom a léggitárt, hogy szerintem simán indulhatnék valami versenyen. (az, hogy leestem az ágyról, hát az már plussz pont, speciális effekt)
A vasárnapi függönymosás nem volt annyira fun, de ma átjött R megint tökjót lelkiztünk, délután a meló elég laza volt, és holnap várom meglepetés villás reggelire Bettit*.

És már csak Katonának kellene haza érnie hétvégén és tök elégedett lennék most. (jó, tudom vár ránk egy beszélgetés, de nagyon hiányzik már)

*mi Betti ellentéte?

~Kitti**... :)

**nem, nem ittam :D

Ámokfutás!

Tegnap este (léggitározás közben) leestem az ágyról :) elég korrektül lenyúztam a könyököm!

Aztán amikor az előbb szólt az ébresztő, nem igazán értettem a miértjét...  Vasárnap van..  Vagy nem?  De!  Ja, hát ki volt az a hülye aki tegnap este nagy felelőtlenül megígérte a nagynénjének, hogy segít függönyt mosni is vasalni? (soha többet nem iszok.... Oké!  Soha többet nem iszok egy pohár bornál többet!!!)

Amúgy (annak ellenére, hogy bebuliztam este) tök jó napom volt tegnap, majd elmesélem, csak előbb vadászok mégegy kávét!

Mert ennél sötétebb helyeken is jártam már...*

I will never be afraid again.
I will keep on fighting 'till the end.
I can walk on water, I can fly.
I will keep on fighting 'till I die!

* as i walk through the valley of the shadow of death...

Ezt így két pohár bor után...ja...

Az történt

hogy amíg a járda szigeteken dús (és göndör) hajunkba tépett a szél, munkahelyi barátokból igazi barátok lettünk. .. Gyáj de szépen mondtam mi?

Anyám lánya..

Ezen a képen pont úgy nézek ki, mint ő az esküvői képükön...

Mi így bulizunk!

Tegnap este R~el virtuálisan bulikáztunk, ami annyit jelent, hogy ő ült az ő konyhájában, én meg itt, potom négy órát beszéltünk telefonon, közbe borOztunk, cigiztünk, és megbeszélünk a világ dolgait, a második pohár bor után már röhögni is tudtunk minden szaron, mert hát az van mind a kettőNknek!  Hát kurva jó volt esküszöm!
Per pillanat egyébként ő az egyetlen aki meg tud vigasztalni, meg lelket önteni belém.
Hihetetlen, hogy amikor négy éve oda kerültem a virágshopba, azt hittem utál, és mégis azóta is tart a barátság, és tényleg megmaradtunk egymásnak minden szar ellenére!

Jóvóótna!!!

Vanvalamialevegőben!

Az év eleje általában mindenkinél egy kicsit fehér lap, meg újra kezdés, meg namajdmost feeling.

És én például, tényleg így szoktam neki kezdeni, újult erővel meg bla~bla. Hát idén még a tavalyi erő sincs meg nemhogy még új, vagy plussz... Lehet azért, mert így érzem magam, csak ezt veszem észre, de körülöttem szinte mindenki ugyanígy van... Fáradt, hisztis, nemjönnek össze a dolgok stb.

Mindenesetre ilyen szar év kezdésem még nem volt, úgyhogy innét már csak felfelé vihet az út.

(azt hiszem/remélem, csak fáradt vagyok, és a sok év mocska most jön ki rajtam, amikor akár (egy pillanatra) hátra is dőlhetNék, és nemsokára vissza találok magamhoz, sok szép pillanattal, sok~sok nevetéssel, jóleső sóhajtással*, és a többi)

*jóleső sóhajtás: a Zebnek van mostanában egy ilyen halál cuki momentuma, hogy egyszercsak a nagy semmiből sóhajt egy nagyot, de olyan igazi megkönnyebbülőset :) egyrészről ilyenkor tök örülök, hogy boldog kiskutya, másrészt hát mennyire cuki már, hát milyen kis problémák lehetnek abba az okos kis fejében, hogy így sóhajtozik?!

Mély levegő!

Úgy tervezem, hogy a hét további részében már csak vegetálok, mint egy szoba növény, semmit, de semmit nem akarok intézni...  Mára besűrítettem mindent és részemről ezt a hetet feladtam!

Miután reggel szarrá áztam a hótól (!!!!) munkába menet, ledaráltam egy durva szakot, aztán elmentem a város másik végébe, nagyon hivatalos helyre, nagyon hivatalos dolgot intézni, akkor is szarrá áztam csak akkor már az esőtől, hazafelé is eláztam, well!

Aztán gondoltam, ha már ennyire intézkedős kedvembe vagyok (not), elvittem a Zebet az éves kötelező oltásra, ahol egyrészről megállapították, hogy le kell szedni a fogkövét, másrészt hoztak egy kutyust altatásra... Nekem a lelkem ott meghalt.... Látni, hogy szegény pára már alig kapkodja a levegőt, a családja arcát... Szemét... A búcsút..   Hogy el kell engedni... És..  És akkor mi hazajöttünk a Zebbel, és megbeszéltem vele, hogy ő örökké fog élni, vagy minimum megvárja amíg én halok meg először, és tele sírtam a bundáját, és összebújva kiskifliben aludtunk el egy órára.

Szóval nem, én a héten már nem akarok és nem bírok semmit sem csinálni, a túlélésre játszok, meg egy nagy alvásra!

Probléma megoldó képesség!

Este sikeresen ki égettem a függönyt... (ülj le, egyes).

Nyilván jól rá pánikoltam, már épp nézegettem a jysk honlapját, ahol lehet kész függönyöket venni, amikor beugrott, hogy R~nek van varrógépe!
Hát egy zseni vagyok komolyan!  Nincs más dolgunk, mint lekapni a karnisról, le kanyarítani a széléből húsz centit, és beszegni!
Megspóroltam minimum egy tizest, meg egy alapos fejmosást Katonától!

Ma meg olyat fogok játszani

hogy embert (na meg nőt) faragok magamból.
Miután múlthéten hat napon keresztül keltem három tízkor, nem túl sok ambicióm maradt arra, hogy fasza legyen a hajam meg csinosan öltözzek stb. Ma jó nő napot tartok!

Délután pedig igyekszem egy kis szociális életet élni, mert hát az is elég rendesen elmaradt.

Be kell fejezni ezt a minden szar hozzáállást, akkor is ha nehezemre esik, senki nem fogja kirugdosni a seggem ebből a gödörből, és nem vagyok hajlandó tovább sajnálni magam.... Igen, szar minden, igen össze jöttek a dolgok, de addig amíg még csak nyakig ér a szar és nem hullámzik, addig legalább próbáljak meg élni!  November óta csak nyígok, pedig akkor még csak nem is volt ennyire gáz a helyzet, és rohadtul unOM.. Én nem ilyen vagyok!

Nem tudom

hogy ezt meg lehet e szokni... Katona most ment el megint két hétre... Rosszabb esetben háromra...
Semmilyen szempontból nem jött ez most jókor... Nem vagyok jól... Nem a rohadt influenzára gondolok... És nem, nem vagyunk jól... Az elmúlt két hétben nagyon keveset beszéltünk, és nagyon sokat veszekedtünk... Bántottuk egymást, és bántottuk magunkat!

Lehet mire hazajön, valamelyikőnk hoz egy döntést.

(nem 'amiatt', hetekkel ezelőtt bennem megfogalmazódott valami, ami bánt,  ezt el is mondtam neki és nem, nem érti... )

Fszmt

Annyi helyen kell(ene) helyt állni, hogy inkább lefekszem... Amíg alszok nem fáj semmi...

Borzasztóan be vagyok szarva, mert kártyavárként omlik össze minden.

Büü

Tragikomédia

Annyira el voltam foglalva a nyakamba zúduló szarral, hogy nem is nagyon érdekelt, amikor múlt héten beközölték velem, hogy egy hétre kölcsön adnak engem egy másik boltnak... Előszöris hát mi vagyok én egy tárgy???  Kölcsönadnak... Geci... Mint egy rabszolgát, vagy egy ruhát... Na mindegy nem is érdekelt, megyek ahová mondják, egy hetet ki lehet bírni vívóállásba is... Erre reggel bemegyek az új helyre, ahol kész tényként közlik, hogy én akkor már állandóra ott leszek... Wtf??? Hát még jó, hogy a területiképviselő a jóistenre esküdözött, hogy csak egy hétről van szó.... Hát a jóistenre esküdöző területi képviselő ma kurva korán kelt, mert felhívtam hajnal negyedötkor, hogy hát akkor beszélgessünk... Azt a hápogást... Egyenlőre annyit sikerült elérni, hogy felhívta a figyelmem, hogy márciusba lejár a szerződésem, úgyhogy holnapig gondolkozzak... Szerintem meg holnapig pont meg is szárad a tinta a felmondásOMon... Meg azé az öt emberé is aki még jön velem...