Hozom a formám...

Nyilván nem is én lennék, ha az ünnepek előtti hajrában (minden nap 13.5 óra meló) nem betegednék le...

Az egyetlen szabad délutánom, ami ma volt azzal telt, hogy jajgatva az ágyat nyomtam, papírzsepi hegyek között...  Szuper...

Katona abból tudta, hogy komoly a dolog, hogy neocitránt hozattam a gyógyszertárból...  Iszonyat undorító íze van, és órákra kivon a forgalomból, de ez most már tényleg vészhelyzet...

Most megbeszéltem magammal, hogy én erre kurvára nem érek rá, szóval holnapra meggyógyulok!

Hát mondjuk a remény hal meg utoljára

Figyelembe véve hogy a következő másfél hétben mennyit fogok dolgozni, már csak abban reménykedem hogy ha csinálok mindenféle listákat és egy kicsit fentről is segítenek (nem kiborulni),akkor simán veszem a karácsonyi őrületet!

Életemben először leszek karácsonyi házigazda, mindezt úgy hogy meg 24én is dolgozok és kábé nyolc dolgot akarok sütni főzni ...hogy napi 13 óra munka mellett mikor hol fogok bevásárlni az nyilván részletkérdés!

Szerintem ha nem parázom túl akkor menni fog!

Nem bírom én írás nélkül

Nyilván a kutya sem fog már vissza nézni ide ennyi idő után, de hiányzik az írás, kicsit megint másképp, más hangulatban de itt vagyok!