2017. május 24., szerda

Szét~basz~az~i~deg*!!!!

Aki azt mondja ma, hogy nálam idegesebb, az hazudik!!!!

Negyven perce próbálom magamra erőszakolni, hogy nagy levegő beszív, kifúj.... De nem!!!  Tombolni tudnék!!!!!

Tudtok esetleg egy jó állást**??? (itt fenn áll a veszélye, hogy súlyos testi sertést fogok elkövetni...)

(Én ezt neeeeeem bírom)

*szép lelkeknek: forrongok a dühtől

**eskü nem vagyok pszichoPata***



Egyébként csak annyi történt, hogy leszakadt egy polc.

Kíváncsi vótá' mi?  :)

******mondjuk még lehetek... :)

2017. május 20., szombat

Virágot az öltözőbe

Tavaly itt nyígtam, hogy ha lehetne szuperképességet választani, és mondjuk egyszerre többet is, akkor a tökéletes rizs főzés technikáját kérném egyiknek.

Nnna, kérem szépen, 34 évesen végre elmondhatom, hogy sikerült finom, pergős rizst csinálni :) ennek kábé annyira megörültem, hogy körbe táncoltam a konyhát, aztán kétpofára tömtem magamba natúrba a rizst :)

Az élet apró örömei...

2017. május 19., péntek

TGIF

Na szóval, itthon gyógyulgatok tegnap óta, de én még ezt sem tudom jól csinálni.

Tegnap annyira untam kábé két óra után a fekvést, hogy nekiálltam takarítani :) három óra alatt végeztem is mindennel, kurva büszke voltam magamra. Sütöttem zsemlét, lecseréltem a telefonomon az üvegfóliát, rendeltem egy újabb adag csiri~biri szart aliról, aztán már tényleg csak pihentem.

Ma már sokkal jobban vagyok, tervezem holnapra a teljes meggyógyulást, egyrészről jön haza Katona, másrészről nagyon szeretnék elmenni a közelben lévő kutyakiállításra.

2017. május 17., szerda

Napi burleszk

Hajnalban arra keltem, hogy ki~be kapcsol a mikró (sípol), kimegyek, megnézem (mi a fasz), áramszünet, áram vissza, sípol még anyám is, ezt úgy ötször egymás után... Hát gondoltam nem baszol te ki velem, lekapcsoltam az elosztót, megyek vissza aludni, szól a városba az összes riasztó, (az áramszünet miatt) jó, akkor faszom, felkelek iszok egy kávét... Ja hogy ahhoz áram kell???  Oké, van három az egybe kávé, ahhoz csak melegvíz kell, reménykedem ha sokáig engedem a vizet, lesz annyira forró, hogy felolvadjon a kávé, nem lett... Sűrű anyázás mellett ittam egy darabos kávé ízű ízét. 

Közben pusztulat beteg vagyok, egyre rosszabb lett, nem tudok egy rohadt teát se főzni, mindegy pihenek melóig... Addigra annyira rosszul lettem,  hogy mondtam a csajoknak a mai napot becsületből le tolOM, aztán hétfőig felejtsenek el, ezt ki kell feküdni. 

Zárásra már az ájulás kerülgetett, de semmi baj, megyek haza, meleg fürdő, meleg tea, méz, némi gyógyszer és alvás... Aha... Haza érek, áram van, víz nincs... Melegítek ásványvízet (!!!) teának, out of blue, kihánytam a jövő hetet is, oké semmi baj egy nagy alvás mindenre gyógyszer, háromnegyed kilenc és akkor jönnek a jómunkás emberek beton törővel vagy hogy hívják, meg markolóval és baszdmeg neki állnak szétbaszni a betont, mer' ez bizony csőtörés. Még jó hogy a fejem nem akar szét pattanni ... Ja de... Most épp tíz óra van és ahogy elnézem ez még egy darabig eltart... Kicsit most már sírtam is, mert ez mi ez a nap? 

2017. május 16., kedd

Valaki mondja meg

Na, ki az a kurva tehetséges, aki 25 fokban, és verőfényes napsütésben képes volt megfázni? Hjaj...

És tényleg, valaki árulja már el, hogy miért van az összes forróitalpornak ilyen ótvar íze?

Paracetamolt ide nekem!!!

2017. május 15., hétfő

Találkozás egy régi szerelemmel

11 évvel ezelőtt, nemsokkal azután, hogy összejöttünk Biggel, elhoztunk egy kiskutyát Szombathelyről.
Big még a szüleivel lakott, a kutyus is oda ment haza.
Az a kutyus, aki kábé egy éves koráig azt hitte, hogy úgy hívják 'nem szabad'... :D Iszonyat rossz kislány volt, de imádtuk, vittük kutyasuliba, rengeteget kirándultunk vele, igazi ágyban velünk alvós családi kutya volt.
Amikor 4 éve szakítottunk Biggel, elmentem a szüleihez elköszönni, és hát persze Ginától is elbúcsúztam, hiába mondták, hogy menjek hozzájuk ezután is, annak ellenére ami történt, kicsit mindig az 'ő lányuk' maradok, és menjek amikor csak akarok, én úgy éreztem hogy nincs 'helyem' abban a házban.
Nem túl szorosan, de tartjuk a kapcsolatot, ha találkozunk véletlenül, beszélünk, kínosan ügyelve egymás határaira. Mindig kérdezem hogy mi van a kis 'mocsokkal', megvan, jól van, öregszik.
És akkor ma meg az történt, hogy kint cigiztem a melóhely előtt, amikor megláttam a kocsijukat, és a hátsó ülésen ott ült Gina.... :) édes szívem.... Négy éve nem láttam... Hát kitalálhatod mennyire nagyon sírtam. Angyalom, szépen összeszedte magát az ivartalanítás után, kis gömböc lett, de ezenkívül semmit nem változott, 11 éves a nagylány, de nem is őszül a pofija, nagyon jól néz ki a husom. Hát... Már nem ismert meg, de hát persze, nagyon hosszú idő, én meg csak öleltem, pusziltam, simiztem ahol értem, meg persze bőgtem mint az állat...
nosztalgiáztunk, milyen rosszaságokkal szórakoztatott bennünket anno, és annyira nagyon~nagyon mosolygott a szívem, meg mosolyog azóta is....

2017. május 13., szombat

Shopping

Ma elmentem venni színes (!!!) felsőket...

Összekínlódtam hármat... Egy feketét, egy fehéret, és egy szürkést :D

Szerintem legközelebb akkor megyek vásárolni, ha majd jó kedvem lesz :) (nem lesz, szóval így kell spórolni)